Egy bűnügyi helyszínelőnek már a vérében lehet, de mi, civilek nem feltétlenül tudjuk, hogy mi az amivel egy bűncselekmény helyszínét megzavarhatjuk vagy beszennyezhetjük. Ez különösen igaz lehet, ha egy holttestet találunk. A félelem a még ott lévő tettestől vagy az esetleges undor lehet, hogy megakadályoz bennünket a tiszta gondolkodásban.
A hétvégén Budapesten megtalált áldozat esete inspirálta ezen írásomat, hiszen a szerencsétlenül járt felfedező először az ingatlan tulajdonosát hívta, nem szemrehányásként mondom, aki valószínűleg maga is megvizsgálta a körülményeket mielőtt felhívta a rendőrséget. Ez az információ a hazai sajtótermékek útján jutott a tudomásomra, tehát nem biztos, hogy igaz.
Első lépésként a legfontosabb, hogy meggyőződjünk róla, hogy tudunk-e még segíteni az áldozatnak.
Miután vagy mielőtt hívnánk a 112-t, egy keskeny sávot vagy ösvényt elképzelve ugyan azon az úton hagyjuk el a helyszínt, mint amelyiken besétáltunk.
Ezt még a helyszínre kiérkező rendőrnek is megmondhatjuk, így ő is azon az úton fogja megközelíteni az áldozatot, ezzel is segítve a helyszín tisztán tartását.
Ne engedjünk, bár ez civilként nehézkes lehet, senkit a helyszínre. Felesleges minden további járkálás, hiszen a rendőrség már úton van. Ez nem csak magára az épületre vonatkozik, hanem az azt körbevevő kertre is.
WC-t használni és lehúzni, vízcsapot kinyitni tilos, hiszen bizonyíték lehet a lefolyóban, pl. vér. Dohányozni, enni, és szemetet a szemetesbe dobni is tilos.
Ha valamit el kellett mozdítanunk, ezt ne pusztakézzel tegyük, akkor azt is közöljük a rendőrrel. Az ingatlanon lévő telefonokat se használjuk.
Fenti tudásomat Vernon J. Geberth nyugalmazott detektív írásait és könyveit tanulmányozva szereztem.
Szerző: Molnár-Csiki Maren
Hivatkozás az anyag idézéséhez: Molnár-Csiki, M. (2019.09.30.) A tett helyszínén járva Learn from Them. Hozzáférés: https://learnfromthem.home.blog/2019/09/30/a-tett-helyszinen-jarva/?fbclid=IwAR0PxxsNF06JDejb3zApW3yZQjDInDeHt7lxRdUf0NI_jmbnY_chyvnpHNs
Tanuljunk Tőlük 